tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó készülékek
tűzoltó
tűzoltó készülék
tűzoltó készülék





MAGYAR KÖZLÖNY 28.szám7,8Mbletöltés
OTSZ 5.szám Építmények tuzvédelmi követelményei3,2Mbletöltés
OTSZ 4.szám Égheto folyadékok és gázok3,3Mbletöltés
OTSZ 3 rész villamos berendezések0,4Mbletöltés
OTSZ 2 rész beépített oltórendszerek1,0Mbletöltés
OTSZ 1 rész készülék karbantartás1,7Mbletöltés
OTSZ kiadásáról0,1Mbletöltés
OTSZ A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete4,9Mbletöltés


Segédlet a tűzoltó készülék kiválasztásához

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint a létesítményekben az ott keletkező tűz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
A jelenleg gyártott tűzoltó készülékekre érvényes szabvány az MSZ EN3. Hogy az egyes területeken milyen oltóanyagú és oltásteljesítményű készülékeket lehet alkalmazni, az alábbiakban kívánunk segítséget nyújtani.


Tűzveszélyességi
osztály
OTSZ 56 § (1) bek. szerinti követelmény
A-B minden megkezdett 50 m2 alapterület után 1-1 db
C minden megkezdett 200 m2 alapterület után, de legalább szintenként 1-1 db
D minden megkezdett 600 m2 alapterület után, de legalább szintenként 1-1 db
E szükség szerint

Tűzveszélyességi osztályok:
A - Fokozottan tűz és robbanásveszélyes
B - Tűz és robbanásveszélyes
C - Tűzveszélyes
D - Mérsékelten tűzveszélyes
E - Nem tűzveszélyes
A tűzoltás szempontjából alkalmas tűzoltó készülék kiválasztásához az éghető anyag fizikai és égési jellemzői alapján meghatározott tűzosztályok (MSZ EN2) nyújtanak eligazítást.


A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)
B tűzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei
C tűzosztály: éghető gázok tüzei
D tűzosztály: fémek, fémötvözetek tüzei

Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk

Oltóanyag A tűzosztály: B tűzosztály: C tűzosztály: D tűzosztály:
Víz X . . .
Hab X X . .
Halotron, NAF P III X X X .
BC oltópor . X X .
ABC oltópor X X X .
D oltópor . . . X
szén-dioxid . X X .


Oltóanyagok alkalmazhatósága

Víz Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően ''A'' tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.)
Hab Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak
Por ''BC'' töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek oltásához, az ''ABC'' töltetű ezen felül lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tűzének oltására alkalmas. Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására általában 1 kV-ig, egyes típusok 35 kV feszültségig alkalmazhatók. A legtöbb területen ajánlott, mezőgazdasági erő- és munkagépeknél (OTSZ 68. § (1) bek. szerint) kizárólag ABC porral oltó alkalmazható. A fémtüzek oltására speciális D oltópor szükséges.
Halon kiváltó anygok (NAF PIII, Halotron I.)

''A-B-C'' tűzosztályra, elektromos feszültség alatt lévő berendezésekhez is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az oltás után maradék nélkül eltávoznak, ezért előnyösen alkalmazhatók: számítógép termek, vezérlőtermek, repülőgépek, személy- és tehergépjárművek, múzeumok, laboratóriumok, hírközlő berendezések, stb. védelmére. Halonkiváltó anyagok korlátozott ideig és helyeken maradhatnak készenlétben, ld. az erre vonatkozó 27/2001. (XII.19.) KöM rendeletet.
Szén-dioxid ''B'' és ''C'' tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl az élelmiszer iparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb.

Az OTSZ 56 § (1) bekezdésben meghatározottakon felül jogszabály, nemzeti szabvány, ágazati szabvány konkrétabban is meghatározza az egyes területeken alkalmazandó készülékek számát és töltetét. A következő táblázat kivonatos, tájékoztató jellegű.


Mi kell a járműre?

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet


a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának
műszaki feltételeiről


- kivonat -

Tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek


107. § (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására
1. 3500-12 000 kg megengedett legnagyobb
össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os,
2. 12 000-24 000 kg megengedett legnagyobb
össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os
3. 24 000 kg-ot meghaladó megengedett
legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.


E rendelkezést azokra a tehergépkocsikra, amelyeken a rendelet hatálybalépése előtt nem kellett tűzoltó készüléket készenlétben tartani 1992. július hó 1. napja után kell alkalmazni.


(2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására
a) 30 személy befogadóképességig 1 db 3 kg-os,
b) 31-100 személy befogadóképesség között 1 db 6 kg-os,
c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db 12 kg-os vagy 2 db 6 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.


(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek a következő, szabvány szerinti oltási képességű egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek:
a) a 3 kg-os porral oltó készülék 1 db 5A és 34B,
b) a 6 kg-os készülék 1 db 13A és 89B,
c) a 12 kg-os készülék 1 db 34A és 144B.


(4) A veszélyes anyagot szállító járművön a járműtűz és a rakománytűz eloltására a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírt mennyiségű, oltóanyagú és oltási képességű, de legalább az (1)-(2) bekezdés előírásainak megfelelő tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

(5) A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani


Munkavédelem:


Tűzvédelem:


Környezetvédelem:

tűzoltó készülék